TYLER FREDERICK ROCHESTER
[You must be registered and logged in to see this image.]
Születési hely és idő: 1995. február 2., Bristol (Anglia)Becenév: Ty, Tyler;
Csoport: macsó
Titulus: selfish womanizer
Play by: Hunter Parrish
Kinézet: Mindenki mást gondol külsejéről, bár a végén ugyanott lyukadnak ki: piszok jóképű. Tyler szemei érdekes, moszatzöld színben pompáznak, amivel könnyen befolyásolja a gyengébbik nemet, sőt van, hogy a fiúk többségét is, de egyáltalán nem abból a célból, amilyenből a lányokat. A srácokban talpnyalókat, míg a lányokban szajhákat lát. Félhosszú, sötétszőke tincsei kócosan meredeznek össze-vissza a nap huszonnégy órájában, ami van akinek pocsékul áll, neki viszont állítólag istenien. Olykor persze muszáj belezseléznie, mint például, mikor tökéletlenül elfekszi, de szerinte mellőzhető a dolog. Arca kisfiús vonásai érik el a lányoknál azt a hatást, mely miatt kénytelenek legalább egy szót váltani a fiúval, onnan pedig nincs visszaút. Először aranyosnak, majd egy utolsó szemétládának vélik. Magas, olyan száznyolcvan centiméter körül mozoghat, izmos, kidolgozott testalkatát pedig a kosárlabdának köszönheti, mit már tíz éves kora óta művel és nem szándékozik abbahagyni. Nincsenek tetoválásai, sem piercingjei, de soha nem is vágyott rájuk. Mindig a divatnak megfelelően öltözködik, márkás ruhákban járkál és soha, semmilyen körülmények között nem nagyjázza el a dolgokat.
Jellem: Hihetetlenül önző és énközpontú személyiség, aki saját magát fontosabbnak tartja másoknál. Hisz abban, hogy vannak fontos és kevésbé fontos emberek a világban. Utóbbiak megtestesítői véleménye szerint a lúzerek, akiknek semmi keresnivalójuk a Hollywood Hills-ben. Nem erőssége a romantika, érzéseinek kifejezése vagy a szerelmi vallomások, ami nem csoda, ugyanis egyetlen egy lánynál sem érezte még azt, hogy komolyabbra is fordulhatna köztük a dolog. Képtelen elkötelezni magát hosszabb távra, nem hisz a szerelem első látásra elméletben. Természetéből fakadóan hazudik, használja ki a lányokat és tapossa el a gyengéket. Viszont az Elit körben senki sem tartózkodhat siralmas jegyekkel, így Tyler nem is rendelkezik azokkal. Keményen tanul, hogy az általa választott főiskolára bejuthasson majd, ha arra kerül a sor. Vannak természetesen tantárgyak, hol szükség volt a család pénzére, csakhogy a milliárdos csemete ne bukjon meg, de alapjába véve nem kell ilyesmire vetemedniük. Tyler nem hallgatja meg a barátait, akik esetleg panaszkodnának neki, sőt valójában nincsenek barátai. Csak egy körben mozog, amiben azt hiszi, istenítik. Pedig a látszat csal és szörnyűséges módon beszélik ki csapattársai is... minderről viszont a fiú nem tud. Könnyedén kikezd a tanárokkal, nem zavartatja magát a kínos témákról való beszélgetésekkor. Határozott, céltudatos ember, akit nem lehet eltántorítani vágyaitól, mert bármi ára legyen, megvalósítja azokat. Haragtartó, aki egyszer felbőszíti, az többet nem férkőzhet kegyeibe. Egyedül a családját szereti, velük kedves, őket hallgatja meg és rájuk képes csupán őszintén mosolyogni.
Előtörténet:
Tyler 1995-ben látta meg a napvilágot, Bristol városában, Angliában. Gazdag családba született, így a jövője már egészen kicsi korában meg volt tervezve: sebész lesz, hatalmas vagyonnal, jelentős sikerekkel és boldog családdal. Akkoriban a fiú még nem szólhatott bele a szülők döntéseibe, hiszen jó részéről fogalma sem volt. Gyerekként semmibe sem lehet beleszólásunk. Még abba sem, milyen időközönként akarunk aludni vagy enni. Egyszerűen csak engedelmeskedni kell a szülőknek, akaratuk szerint kell cselekednünk. Mert ez az élet rendje.
Gyerekkorában sok probléma volt a fiúval, ugyanis nem volt elég az, hogy esze ágában sem volt óvodába menni, de még barátkozni sem akart. Minden erejével azon volt, hogy elszigetelje magát csoporttársaitól és ilyenkor még könnyen a hisztit is kiverte. Nem állt szándékában ismeretlenekkel társalogni, de jól lehet, fogalma sem volt arról, hogy miért nem. Talán tényleg csak a hiszti miatt volt. Hogy idegesítse a szülőket, akik igazság szerint bármit megadtak volna csemetéjüknek annak érdekében, hogy az boldog legyen. Tyler-nek viszont ez korántsem volt elég.
Hat éves volt, mikor megszületett öccse, Ethan. Ekkor következtek gyökeresek változások jellemét illetően, ugyanis példamutató magatartásra törekedett, talán annak érdekében, hogy Ethan ne a rosszat lássa. Felelősségteljes akart lenni és támogatni kívánta öccsét, pedig még csak hat éves volt. A szülők arra gyanakodtak, hogy Tyler csak egy testvért akart maga mellé azelőtt is, amit bár sosem említett, gyakorta utalt rá.
Tyler az általánosban kitűnő osztályzatokkal indított, a magatartására nem lehetett panaszkodni, a szorgalma pedig már egyenesen ijesztő volt. Akkor a stréberekkel volt egyenértékű, de sosem cikizték érte. Bristolban teljesen más rendszer uralkodott, mint Los Angeles-ben, főleg abban az iskolában, ahova a fiú járt. Ott aztán a gyerekeknek eszükbe sem jutott, hogy a jó jegyek miatt piszkálják társukat. Sőt, mi több, versenyre keltek az illetővel.
Miután Tyler elvégezte az általános iskolát, a család Los Angeles-be költözött, a fiút pedig beíratták a Hollywood Hills középiskolába. Tyler-nek szokatlan volt az egész, de első dolgának tekintve, belépett a kosárcsapatba. Tehetségesnek találták, így nem habozott kihasználni adottságait és ezt a mérhetetlen nagy ügyességet. Lassanként megkedvelték csapattársai, osztálytársai, évfolyamtársai... végül az egész iskola barátot látott benne. Az elején semmiféle önzés, egoizmus, fensőbbségérzet nem uralkodott lelkében, csupán a színtiszta kedvesség és néha még a szeretet is.
De semmi sem tart örökké. Tyler-nek lassan elvárásai lettek a köré gyűlt barátokkal kapcsolatban. Nem engedett mindenkit a közelébe, rájővén, hogy vannak, akik nem dúskálnak a pénzben és akik a legkevésbé sem értenek a csajozáshoz. Kizárólag a legnépszerűbb, legmagabiztosabb srácokat fogadta köreibe és nem volt hajlandó engedni a kéréseknek. Hónapról hónapra vált egyre önzőbbé, egyre bunkóbbá és egyre nagyobb nőcsábásszá. Elvesztette egyik legjobb barátját, Samantha Dickens-t, akivel gólyaként rengetegszer ebédeltek, tanultak és beszélgettek együtt. A lány nem volt hajlandó egy ilyen ember társaságában lenni. Akadtak, akik félni kezdtek tőle, de akadtak, akik istenítették és példaképnek tekintették. A lányok többsége rajongott a fiúért és feltett szándékuk volt összejönni Tyler-rel. Csakhogy a fiú ágyában kizárólag egy este erejéig fordulhattak meg és egy nappal sem tovább.
Csak otthon viselkedik másként. Családja sosem panaszkodik rá, sőt a szülőktől még egy kicsit fél is a fiú, mert apja kemény kötésű, szigorú férfi. Az öccséért bármit megtenne, ő az, akit igazán szeret és akit igazán félt mindentől, mindenkitől. Szorgalmasan tanul emellett, mert eleget akar tenni szülei elképzeléseinek, miszerint sebésznek szánják még annyi idő után is fiukat. Saját álma viszont már kicsi kora óta az, hogy kosarazzon, lehetőleg jó sokáig. Az már egyáltalán nem érdekli, mennyire lehetne megélni belőle.
Tyler 1995-ben látta meg a napvilágot, Bristol városában, Angliában. Gazdag családba született, így a jövője már egészen kicsi korában meg volt tervezve: sebész lesz, hatalmas vagyonnal, jelentős sikerekkel és boldog családdal. Akkoriban a fiú még nem szólhatott bele a szülők döntéseibe, hiszen jó részéről fogalma sem volt. Gyerekként semmibe sem lehet beleszólásunk. Még abba sem, milyen időközönként akarunk aludni vagy enni. Egyszerűen csak engedelmeskedni kell a szülőknek, akaratuk szerint kell cselekednünk. Mert ez az élet rendje.
Gyerekkorában sok probléma volt a fiúval, ugyanis nem volt elég az, hogy esze ágában sem volt óvodába menni, de még barátkozni sem akart. Minden erejével azon volt, hogy elszigetelje magát csoporttársaitól és ilyenkor még könnyen a hisztit is kiverte. Nem állt szándékában ismeretlenekkel társalogni, de jól lehet, fogalma sem volt arról, hogy miért nem. Talán tényleg csak a hiszti miatt volt. Hogy idegesítse a szülőket, akik igazság szerint bármit megadtak volna csemetéjüknek annak érdekében, hogy az boldog legyen. Tyler-nek viszont ez korántsem volt elég.
Hat éves volt, mikor megszületett öccse, Ethan. Ekkor következtek gyökeresek változások jellemét illetően, ugyanis példamutató magatartásra törekedett, talán annak érdekében, hogy Ethan ne a rosszat lássa. Felelősségteljes akart lenni és támogatni kívánta öccsét, pedig még csak hat éves volt. A szülők arra gyanakodtak, hogy Tyler csak egy testvért akart maga mellé azelőtt is, amit bár sosem említett, gyakorta utalt rá.
Tyler az általánosban kitűnő osztályzatokkal indított, a magatartására nem lehetett panaszkodni, a szorgalma pedig már egyenesen ijesztő volt. Akkor a stréberekkel volt egyenértékű, de sosem cikizték érte. Bristolban teljesen más rendszer uralkodott, mint Los Angeles-ben, főleg abban az iskolában, ahova a fiú járt. Ott aztán a gyerekeknek eszükbe sem jutott, hogy a jó jegyek miatt piszkálják társukat. Sőt, mi több, versenyre keltek az illetővel.
Miután Tyler elvégezte az általános iskolát, a család Los Angeles-be költözött, a fiút pedig beíratták a Hollywood Hills középiskolába. Tyler-nek szokatlan volt az egész, de első dolgának tekintve, belépett a kosárcsapatba. Tehetségesnek találták, így nem habozott kihasználni adottságait és ezt a mérhetetlen nagy ügyességet. Lassanként megkedvelték csapattársai, osztálytársai, évfolyamtársai... végül az egész iskola barátot látott benne. Az elején semmiféle önzés, egoizmus, fensőbbségérzet nem uralkodott lelkében, csupán a színtiszta kedvesség és néha még a szeretet is.
De semmi sem tart örökké. Tyler-nek lassan elvárásai lettek a köré gyűlt barátokkal kapcsolatban. Nem engedett mindenkit a közelébe, rájővén, hogy vannak, akik nem dúskálnak a pénzben és akik a legkevésbé sem értenek a csajozáshoz. Kizárólag a legnépszerűbb, legmagabiztosabb srácokat fogadta köreibe és nem volt hajlandó engedni a kéréseknek. Hónapról hónapra vált egyre önzőbbé, egyre bunkóbbá és egyre nagyobb nőcsábásszá. Elvesztette egyik legjobb barátját, Samantha Dickens-t, akivel gólyaként rengetegszer ebédeltek, tanultak és beszélgettek együtt. A lány nem volt hajlandó egy ilyen ember társaságában lenni. Akadtak, akik félni kezdtek tőle, de akadtak, akik istenítették és példaképnek tekintették. A lányok többsége rajongott a fiúért és feltett szándékuk volt összejönni Tyler-rel. Csakhogy a fiú ágyában kizárólag egy este erejéig fordulhattak meg és egy nappal sem tovább.
Csak otthon viselkedik másként. Családja sosem panaszkodik rá, sőt a szülőktől még egy kicsit fél is a fiú, mert apja kemény kötésű, szigorú férfi. Az öccséért bármit megtenne, ő az, akit igazán szeret és akit igazán félt mindentől, mindenkitől. Szorgalmasan tanul emellett, mert eleget akar tenni szülei elképzeléseinek, miszerint sebésznek szánják még annyi idő után is fiukat. Saját álma viszont már kicsi kora óta az, hogy kosarazzon, lehetőleg jó sokáig. Az már egyáltalán nem érdekli, mennyire lehetne megélni belőle.