Los Angeles-i Rendőrkapitányság

...

Tagged: Logan Sheehan
Music: [You must be registered and logged in to see this link.]
Dress: [You must be registered and logged in to see this link.]

×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××

El sem hiszem, hogy fél órával ezelőtt még vígan furikáztam Los Angeles utcáin, nem törődve azzal, hogy ki mit magyaráz a hátsó ülésről. Persze, hátulról csak azt lehetett hallani, hogy "még gyorsabban" vagy "taposs bele", de nem akartam rájuk figyelni. Koncentráltam az útra, de eszem ágában sem volt visszavenni a sebességből, mert jól akartam érezni magam. Szombat van. A szombat arra való, hogy kitomboljuk magunkat és olyat csináljunk, amit hétköznap nem tennénk. Nálam legalábbis ezt jelentette. Kilenc óra van már, kint elég hűvös van annak ellenére, hogy már a júliusban vagyunk. Fogalmam sincs, mi ez a hidegfront, ami betört a városba, de egyáltalán nem tetszik. Kénytelen voltam magamra húzni otthon még egy dzsekit is.
Most viszont itt ülök, kezeimet összekulcsolom ölemben és bőszen figyelek ide-oda, hátha megpillantom Logan-t. De nem. Talán be sem jön ma az őrsre és megszívom majd az egészet. Négy barátommal hoztak be ide, akik tőlem egy-egy méternyi távolságra lettek leültetve. Mintha bármi rosszat is elkövetnénk az itt töltött idő alatt! Visszahúzom fejemre sapkámat, amit a nagy dulakodás közepette elejtettem. Persze, még szép, hogy nem hagytam magam és próbáltam szabadulni a szorítások közül!
- Hé, ember! Velem ezt nem csinálhatják! Amint megérkezik Logan Sheehan kirúgatom magukat egytől-egyig! Hallja? Rohadékok... - az utolsó szót már csak morgom orrom alatt, miközben összefonom karjaimat mellkasom előtt.
Természetesen meg van már szokva számomra, hogy mindenki azt teszi, amit én mondok. Hogy megkapom azt, amit akarok. Engem még sosem csuktak le, velem még senki sem beszélt flegmán. Erre ezek a zsernyákok itt főnökösdit játszva röhögnek a képembe... De nem fogják csak úgy megúszni. Gondoskodok róla, hogy ne ússzák meg!
Apámékra gondolok. Arra, hogy mennyire kiakadnának, ha megtudnák, hogy behoztak az őrsre azért, mert gyorsan hajtottam. Ráadásul színjózannak sem mondanám magamat, mert pár korty vodka is lecsúszott a torkomon. Megkínáltak, én meg elfogadtam. Nem vagyok már gyerek. Nem szólhatnak bele abba, hogy mit csináljak. Talán a nagykorúság küszöbéhez nem értem még el, de lassan ott leszek, és ha ez megtörténik majd, gondolkodás nélkül fogok elhúzni a házból.

Tagged: Logan Sheehan
Music: [You must be registered and logged in to see this link.]
Dress: [You must be registered and logged in to see this link.]

×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××

Erőteljes, szinte perzselő hang pirít rám, miután beszólok annak a zsarunak, aki behozott ide. Halvány reménysugár sejlik fel előttem, mikor megpillantom Logan-t, de mintha nem az én pártomon állna. Már csak ez hiányzik! Mindjárt ő is szent beszédet tart nekem arról, hogy hogyan kell jó kisfiúnak lenni vagy ami még rosszabb, majd megfenyeget, hogyha nem változtatok a magatartásomon, akkor beköp apámnak. Persze, azt ő nem tudja, hogy ez a gyengém... vagy talán mégis? Apám gyerekkorunktól fogva szorosan tartja a gyeplőt mindkét fiánál, de szerintem Ethan-nel kicsit nehezebb dolga van. Ő amilyen csendes és nyugodt volt, most olyan szemtelen és izgága lett. De a lényeg, hogy mindig is féltem apámtól és ez annyi év elteltével sem változott. Tudom, hogy ő szobafogságra ítélne, elvenné a jogsimat - meg sem várná, hogy bevonják -, ráadásul rossz híremet keltené a suliban, csakhogy porig alázzon és tanuljak az esetből. Apám egy nagyon jó fej ember, de könyörtelen, ha úgy adja a helyzet. Nem fél gázos szituációba hozni, bármikor lekeverne egy sallert a diáktársaim előtt. Jobb vigyázni. Jobb lesz szólni Logan-nek, hogy tartsa a száját.
Szól, hogy menjek vele, ezért a legapróbb megjegyzés nélkül követem. Kezeimet zsebre vágom, hogy ne kelljen esetlenül oldalam mellett lóbálnom őket. Dzsekimet már idő közben szétcipzároztam, mert itt bent melegebb van, mint odakint. Igazából, fogalmam sincs, ezen hogy van időm morfondírozni, de könnyen megállapítottam, főleg arról, hogy teljesen kipirultam míg a padon ültem. Vagy talán csak a heves ellenkezésben, az sem kizárt.
Azt tanácsolja, hogy mondjam el apámnak, amiből arra köveztetek, hogy megbolondult. Elment a maradék esze is, pedig még egész fiatal, ha úgy vesszük. Vagy csak nem ismeri a családomat, amit kétlek, mert apával már évek óta jó barátok. Felsóhajtok és mellé lépek, hogy ne idegenként menjek a sarkában.
- Figyu', Mr Sheehan! Ne mondja el apámnak! Ez... ez volt az utolsó alkalom, megígérem. Egyébként is, melyikünknek hiányzik apám monológja a tisztességes életről? Magának is végig kellene hallgatnia, mert hát csak nem léphet le szó nélkül. - elé lépek, hogy ne mehessen tovább. - Kérem! Többet nem fog ilyesmi előfordulni. - kérem és felpillantok rá, hátha megenyhül a szíve.
Logan rendes alak, ezt tudom már azóta, mióta megismertem. Jó fej és rendes, bár azt nem értem, miért nem házas még. Talán van valami bibi az ágyban nyújtott teljesítményével, persze, nem az én dolgom, de ez gyakran szokott probléma lenni a kapcsolatokban. Mindegy. Jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy hallgasson erről a dologról. Amúgy sem nagy cucc, fogalmam sincs, miért ne lenne képes tartani a száját.

Először elég hivatalosan vette a dolgot, de már abban a percben megváltoztatta a hangnemét is. Nem hittem, hogy felfogja a szabályszegések súlyosságát. Még kiskoromban apám is sok bírságot kapott ez vagy gyorshajtásért, egy biztonsági öv bekötése vagy ittas vezetés miatt volt, de mindegy is az a lényeg, hogy ezeket az apró szabályokat is igyekezni kéne betartani és nem a szőnyeg alá söpörni. Ő se mondott hülyeségeket kedvem nem volt tovább bent maradni hát még az apjával tárgyalni és az ő szavajárását hallgatni hosszú órákon át.
- Rendben, rendben hallgatok. Ha máskor is csinálnál ilyet legalább kerüld ki a zsarukat meg a traffipaxt, oké?
Mondtam neki, majd nemsokára kinyújtóztattam fáradt végtagjaimat és egy nagy sóhajt ejtettem. Majd hátba veregettem a fiút és elindultam közbe mellette.
- Lejárt a műszakom, gyere iszunk valamit. Vagy téged inkább meghívlak egy kólára.
Mosolyogtam a képébe. Nem voltam nagy humorista, de most ezt jó viccnek találtam. Talán még egy halk nevetést is megengedtem magamnak. Nem nagyon akartam magamra haragítani a gyereket. Remélem többször nem itt kell látnom. Bementem még előtte az öltözőbe és lecseréltem a ruhám mégse rontsam le a hangulatot bárhol ahova megyünk. Ma se iszom le magam nagyon vagyis megpróbálom. Nem messze, pár saroknyira van egy nightclub. Nem a legjobb, de úgy gondolom ma még megteszi. Közben mikor már kiértünk a rendőrségről oda fordultam Tylerhez.
- Indulhatunk? Jah ha nagyon eldurvulna a helyzet ne engedd, hogy kocsiba szálljak.
Mosolyogtam rá, majd kitessékeltem az ajtón és én is követtem őt. Közben még elhagytam egy "Holnap találkozunk srácok" mondatot a hátam mögött.

//A következő reagod után a [You must be registered and logged in to see this link.] írok.//

Tagged: Logan Sheehan
Music: [You must be registered and logged in to see this link.]
Dress: [You must be registered and logged in to see this link.]

×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××

Legszívesebben a nyakába borulnék, de ebben több tényező is meggátol, például, hogy egy: ez Elithez tartozom, ez meg aztán rontaná a hírnevem, kettő: túl buzis és ezzel valószínűleg Logan is tisztában van, habár nem igazán tudom eldönteni, melyik nemhez vonzódik. Elvégre, a kapcsolatai folyton tönkre mennek... talán épp emiatt. Talán képtelen letagadni, hogy hidegen hagyják a csajok, ezért kidobja őket, de senkinek sem szól arról, hogy más pályán játszik. Tudom, túl sokat kombinálok és a végére egy bődületes nagy hülyeség jön ki, de nem kizárt. A mai világban már bármi előfordulhat. Szóval az ölelgetés helyett csak elvigyorodom és mint egy régi cimborát, vállba bokszolom Logan-t. Tudom, hogy ez kicsit tiszteletlenség a részemről, de most nem számít. Örülök, hogy apám nem fog tudomást szerezni erről a furikázós malőrömről.
- Kösz, Mr Sheehan. Tudtam én, hogy maga nem akkora spicli. - mondom és levéve fejemről a sapkámat, szőke tincseimbe túrok. Melegem van, de tudom, hogy amint kiérünk, fázni fogok, vagy ha fázni nem is, hát hűvösebb lesz. - Kerülni fogom, becsszó. - jobb kezemet a szívemre teszem a hitelesség kedvéért.
Kicsit nehezemre esik elhinni, hogy egy zsaruval fogok iszogatni, aki ráadásul apám egyik legjobb haverja, de örülök neki. Legalább jobban megismerem és kicsit össze is haverkodhatunk, hogy rendelkezzek majd némi protekcióval ezen a téren. Sosem árt, ha van egy ismerősöd a rendőrök táborából.
- Jó, persze. Nekem az is megfelel. - a nagy frászt. Biztos vagyok benne, hogy ráveszem majd, hogy valami erősebbet kérjen ki nekem, de most még nem akarom ezzel húzni. Fel kell kicsit öntenie a garatra, hogy a tervem sikerüljön.
Kiérünk és észreveszem, hogy tényleg hűvös van, de ez feleannyira sem hökkent meg, mint az, amit Logan mond. Ne engedjem kocsiba szállni, ha nagyon eldurvulna a helyzet? Talán mégsem olyan puhapöcs ez a fickó, mint gondoltam. Sőt, talán egy vérbeli partiarc, csak még egy buliban sem futottunk össze. Tényleg ideje lesz megismerkednem vele. Arra veszem az irányt, amerre a kocsija van - tudom, melyik, hiszen már ezerszer járt nálunk -, majd beszállok és onnan szólok neki.
- Maximum hazaviszem, elvégre még van jogsim, magának köszönhetően. - vigyorgok és közben azon morfondírozom, hogy az én járgányommal mi lesz, amíg távol vagyok. Nos, akkora baja nem eshet, hiszen az őrsön van. Azaz, annak a parkolójában.