Kémia labor

Elfogyasztottam a pizza maradékát is, majd két korty ásványvíz között össze szedtem a cuccomat hogy elindulhassak a kémia labor felé. Bármennyire is fáradt meg nyűgös voltam, még muszáj volt bennmaradnom a suliba, ugyanis a projektet amit Hilary-vel kell megcsinálnom, a tanár holnapra várja. És még távolról sem vagyunk készen vele. Gyors léptekkel indultam meg a kihalt folyosókon, a diáksereg nagy része már haza ment, akik meg még itt vannak azoknak vagy külön órájuk, vagy valamilyen sport edzésük van.
Beléptem a laborba, s boldogan nyugtáztam hogy ezúttal én értem ide először. A múltkor késtem tíz percet, és szegény Hil már azt hitte hogy nem is jövök el. Pedig ezen a jegyen múlik hogy megadja e a tanár a dícséretet az ötösöm mellé vagy nem. Oké, ez elég stréberül hangzott, de én azon kevés tinédzserek közé tartozom akik előrelátóak és az iskolás éveiket nem bulizással meg zülléssel, hanem tanulással töltik el. Ezzel is felkészülve az élet iskolájára. Beljebb sétáltam a terembe és helyet foglaltam az egyik asztalnál, s amíg vártam elő készítettem a projekthez szükséges hozzá valókat. Az volt a feladat hogy vizsgáljuk meg az elektrolízis folyamatát, és írjuk le személyes tapasztalatainkat.
A kémia nem a szívem csücske, és nem is nagyon fogom használni az innen szerzett tudásomat a jövőben, de mivel mindenből kitűnő akarok lenni, muszáj ezt a tantárgyat is komolyan vennem. Különben nem vennének fel a Harvardra.

Ütemesen doboltam az asztallapon, s néha néha türelmetlenül a tábla felett lógó órára pillantottam. Már hét perc eltelt, és Hilary még nem ért ide. Nem vagyok az a korán odaérő típus, szóval gyakorta kések, azt viszont nem szeretem ha engem várakoztatnak meg. Most pedig végképp türelmetlenebb vagyok, tekintve hogy holnap érkezik meg hozzánk a nővérem, és azon rágódom vajon hogy fogom kibírni a jelenlétét egy teljes hétig. Most minden apró dolog fel tud bosszantani, ezért kis kezdtem egyre türelmetlenebb lenni az idő múlásával. Már épp azon gondolkodtam, hogy bele kezdek magamtól a kísérletezésbe amikor Hil robogott be az ajtón. Gyorsan felkapta a köpenyét, és eltette a táskáját majd oda sietett hozzám.
- Csak tíz perce érkeztem. - jegyeztem meg kissé mérgesen, de nem tudtam sokáig Hilary-re haragudni. Amúgy sem rajta kéne levezetnem ezt a dolgot, semmi köze nincs a nővéremhez. - Bocs.. csak mostanában elég stresszes vagyok. - megráztam a fejemet, és a feladatra koncentráltam. Lelki szemeim előtt a kémia ötös lebegett.
- Nos, ugyebár mi csak a hagyományos elektrolízissel szeretnénk kísérletezni. Semmi különlegességet nem tartalmaz ez az elektrolizáló rendszer, csak magát az elektrolizáló készüléket és egy vezérlő elektronikát, ami változtatható szélességű 12 V-os négyszögimpulzusokat állított elő max. 80 A-es áramerősséggel. A mérések elvégzéséhez egy gázmennyiség mérőt és nyomásmérőt, valamint oszcilloszkópot, multimétert, frekvenciamérőt és egy stoppert kell használnunk. - mutattam fel a már oda készített eszközöket. Neki álltam hogy össze rakjam a kapcsolást, ezután átadtam a staféta botot Hilary-nek.
- Innen hogyan tovább? - kérdeztem miközben elmerültem a kémia könyvben hogy utána nézzek mi a teendő.