Pár napja történt csak, hogy megtörtént az a bizonyos beszélgetésünk Hilaryvel. Bizony. Elég hosszú időnek tűnt nekem, mármint ez a néhány napocska, ami azóta elmúlt, mégis tudom, hogy mindössze három volt csak. Ezalatt persze volt minden, sms váltások, telefonok, de nem találkoztunk azóta. Éppen ezt untam meg eléggé, mármint nekem egy kapcsolatba kell az, hogy napi szinten találkozzak a párommal. Persze nem tudom még, hogy mi is fog kialakulni ebből a helyzetből, de mégiscsak arra jutottunk, hogy jó lenne együtt lenni, szóval nagyon is reménykedek.
Múltkor nála voltunk, de ez ma nem kivitelezhető. Egy kis vacsorával akarom őt meglepni, hogy tudjunk beszélgetni, és persze azért mégiscsak egy kissé különlegessé kellene tenni ezt a napot, ha már ez az első randink. Persze nem én sütögettem, csak rendeltem a kaját, de azért remélem, hogy így is örülni fog neki a lány. Igaz, kissé nehéz volt összehozni ezt az estét, mert asztalt kellett kérjek a szobámba, amin normálisan lehet enni, meg plusz székeket is, aminek nem nagyon örültek, de nem is mondtak rá nemet, csak persze mindent le kell majd vigyek. Elég nagy készülődés volt, mivel nem csak ezt kellett megcsináljam erre az estére. Nem akartam felhívni Hilaryt, és mondani neki, hogy hey, gyere át légy szíves. Nem, ennél érdekesebbet akartam, és hát ki is találtam, hogy mi lenne a tökéletes meghívó.
Azonban mielőtt ezt kézbesített volna elő kellett készítsem a szobámat. Legelőször mindent elpakoltam, egy kis rendet kellett csapjak. Elpakoltam az ágyról, és az asztalról is. Csak a gépem maradt elől, amin már be is van készítve a megfelelő lejátszási lista, mármint amit hallgatni fogunk. Egyszerű, zongora számok, melyeket én magam játszok. Emellett még pár rajz maradt elől, amiknek nem találtam megfelelő helyet. Az asztalt, és köré a két széket a szoba közepére tettem. A függönyöket behúztam, és két gyertyát tettem az asztalra. Eköré pakoltam le a kis kínai dobozokat, ami a kajákat rejti. Tudom, hogy nem túl elegáns, de én imádok ezekből enni, és bízom benne, hogy Hilarynek sincs ellenére a dolog. Na meg nincs is semmi evőeszközöm, meg tányérom, szóval kénytelen lesz ehhez alkalmazkodni. Az ágyamnál felkapcsoltam még egy kisvillanyt, hiszen nem elég a gyertya lángja, majd az ajtóhoz álltam és körbe néztem. Mindent tökéletesnek találtam, így elmosolyodtam. Már csak egy dolgom van, megfürödni, és rendbe tenni magamat. Ez gyorsan ment, hiszen rég kiválasztottam már, hogy mit is fogok felvenni. Fürdés után sima, világoskék inget vettem fel, melynek ujját felhajtottam, és persze betűrtem fekete farmeromba. Hozzá ugyancsak fekete tornacipőt választottam. A hajammal elég sokat szenvedtem, de aztán csak csak sikerült valamit kihoznom magamból. Ekkor indultam el, magamhoz véve pár lapot. Minden sarkon kiragasztottam a koli falára egyet-egyet. Mindegyiken egy dolog volt, egy nagy, fekete nyíl. Ezek természetesen a szobámhoz vezetnek, hova máshova? Amikor elértem Hilary szobájának az ajtaja elé, amivel szeme ugyancsak kiraktam egy lapot. Majd amikor elkészültem akkor bekopogtam a lányhoz. Egy-két koppintás után azonban nem vártam, hogy ajtót nyisson, hanem vissza iszkoltam a szobámba, hogy ott várjam meg a barátnőmet.
Múltkor nála voltunk, de ez ma nem kivitelezhető. Egy kis vacsorával akarom őt meglepni, hogy tudjunk beszélgetni, és persze azért mégiscsak egy kissé különlegessé kellene tenni ezt a napot, ha már ez az első randink. Persze nem én sütögettem, csak rendeltem a kaját, de azért remélem, hogy így is örülni fog neki a lány. Igaz, kissé nehéz volt összehozni ezt az estét, mert asztalt kellett kérjek a szobámba, amin normálisan lehet enni, meg plusz székeket is, aminek nem nagyon örültek, de nem is mondtak rá nemet, csak persze mindent le kell majd vigyek. Elég nagy készülődés volt, mivel nem csak ezt kellett megcsináljam erre az estére. Nem akartam felhívni Hilaryt, és mondani neki, hogy hey, gyere át légy szíves. Nem, ennél érdekesebbet akartam, és hát ki is találtam, hogy mi lenne a tökéletes meghívó.
Azonban mielőtt ezt kézbesített volna elő kellett készítsem a szobámat. Legelőször mindent elpakoltam, egy kis rendet kellett csapjak. Elpakoltam az ágyról, és az asztalról is. Csak a gépem maradt elől, amin már be is van készítve a megfelelő lejátszási lista, mármint amit hallgatni fogunk. Egyszerű, zongora számok, melyeket én magam játszok. Emellett még pár rajz maradt elől, amiknek nem találtam megfelelő helyet. Az asztalt, és köré a két széket a szoba közepére tettem. A függönyöket behúztam, és két gyertyát tettem az asztalra. Eköré pakoltam le a kis kínai dobozokat, ami a kajákat rejti. Tudom, hogy nem túl elegáns, de én imádok ezekből enni, és bízom benne, hogy Hilarynek sincs ellenére a dolog. Na meg nincs is semmi evőeszközöm, meg tányérom, szóval kénytelen lesz ehhez alkalmazkodni. Az ágyamnál felkapcsoltam még egy kisvillanyt, hiszen nem elég a gyertya lángja, majd az ajtóhoz álltam és körbe néztem. Mindent tökéletesnek találtam, így elmosolyodtam. Már csak egy dolgom van, megfürödni, és rendbe tenni magamat. Ez gyorsan ment, hiszen rég kiválasztottam már, hogy mit is fogok felvenni. Fürdés után sima, világoskék inget vettem fel, melynek ujját felhajtottam, és persze betűrtem fekete farmeromba. Hozzá ugyancsak fekete tornacipőt választottam. A hajammal elég sokat szenvedtem, de aztán csak csak sikerült valamit kihoznom magamból. Ekkor indultam el, magamhoz véve pár lapot. Minden sarkon kiragasztottam a koli falára egyet-egyet. Mindegyiken egy dolog volt, egy nagy, fekete nyíl. Ezek természetesen a szobámhoz vezetnek, hova máshova? Amikor elértem Hilary szobájának az ajtaja elé, amivel szeme ugyancsak kiraktam egy lapot. Majd amikor elkészültem akkor bekopogtam a lányhoz. Egy-két koppintás után azonban nem vártam, hogy ajtót nyisson, hanem vissza iszkoltam a szobámba, hogy ott várjam meg a barátnőmet.